Csak a bevándorlás állíthatja meg Európa népességének csökkenését – írja Tim Judah, az Economist kiemelt tudósítója a közép- és kelet-európai népesség alakulását elemző könyvében.
Sári és Dása úgy érzik, mindkettőjük hazájában ugyanazokkal a módszerekkel korlátozzák jogaikat, és nincs más választásuk, mint a költözés.
Magyarországot és Ausztriát nem lehet egy lapon említeni, az osztrákok ugyanis 1945 óta jogállamban élnek, és ahhoz, hogy ezt a szélsőjobboldal szétzilálja, több kell, mint a demokratikus játékszabályok ügyes kihasználása – mutatott rá Paul Lendvai egy friss interjúban.
Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a genderről, az állam nem írhatja elő, hogy mi a helyes álláspont ebben a kérdésben, sem egyik, sem másik irányban – mert különben már nem lennénk messze a totalitarizmustól – fejti ki a Neue Zürcher Zeitungban Lorenz Engi, aki a közjog és a jogfilozófia professzora a St. Galleni Egyetemen, de tanít és kutat Freiburgban is.
Oroszország és a háború miatt jelentéktelenségbe süpped a Visegrádi Csoport, már szó sincs a korábbi egységről és határozottságról, átalakulóban vannak a szövetségesi viszonyok a térségben.
Orbán Viktor azt reméli, hogy kibekkelheti a háborút, és utána ismét normálisan kereskedhet Moszkvával. Ám éppen a tranzitszállítások bizonytalan jövője mutatja, mennyire veszélyes ez a stratégia, írja a lap.
Orosz földön nemzeti sportnak számít, hogy másra tolják rá a felelősséget, mondja a világhírű író a Neue Zürcher Zeitungban.
Rejtélyes küldetésre vállalkozik Magyarország: hamarosan 200 fős kontingenst küld önállóan egy olyan közép-afrikai országba, amelyhez nyilvánvalóan semmiféle érdek nem köti, ellenben a misszióban láthatólag nagy szerepet játszik Orbán Viktor fia – írja közös cikkében a svájci lap két tudósítója Bécsből, illetve a kenyai fővárosból, Nairobiból.
A Yale egyetem világhírű történészprofesszorának a svájci Neue Zürcher Zeitungban megjelent vendégkommentárja szerint óvakodni kell a puhány politikusoktól, akik a szabadságot és a demokráciát viszik vásárra.
Magyarország jelenleg a nyugati szövetség gyenge láncszemének számít, írja a svájci lap szerzője.
Henry Kissinger már a 70-es években megmondta, hogy nem szabad úgy tenni, mintha Kína és Oroszország tisztességes partnerré válhatna, idézi az amerikai külpolitika néhai kulcsemberét Ferguson.
Orbán kényes területre téved, amikor azt mondja, hogy a nemzetnek nincsenek határai, ugyanakkor több szomszédos országgal is baráti a viszonya, írja a svájci lap.
2024-ben Donald Trump és az AfD a választási siker küszöbén áll. Ez hisztériát gerjeszt ellenfeleik körében. Megkérdőjelezhető módszerekhez folyamodnak. De a demokrácia nem menthető meg antidemokratikus eszközökkel, írja véleménycikkében a svájci lap főszerkesztője, Eric Gujer.
A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban Herta Müller egyebek közt arról beszél, hogy nem érti, miért felejtik el az emberek a történelmet, miért támad igény a hosszú ideig szabadságban élőkben a szolgaságra.
Ha Donald Trump alulmarad jövő novemberben, akkor minden bizonnyal erősödik a magyar kormányfőre nehezedő nyomás, írja a svájci lap kommentárja.
Lengyelország most új vonzáspont lesz Európában, hatalmas lehetőségek nyílnak előtte, írja Ivo Mijnssen a svájci lapban.
Bár sokan félnek attól, hogy a jövő vasárnapi választás után Lengyelország a magyar útra lép, azaz feladja a liberális gazdasági és társadalmi modellt, ám ettől nem kell tartani, mert a két ország között továbbra is tekintélyesek a különbségek – írja a Neue Zürcher Zeitung szerzője.
Az olasz miniszterelnök szeretné, ha az Olaszország Fivérei normális, jobboldali-polgári konzervatív párt lenne, és betöltené a Berlusconi halálával támadt űrt az Unió konzervatív oldalán. Az esélye megvan rá, de ehhez még komoly lépéseket kellene tennie, írja a svájci lap szerzője.
Applebaum a Neue Zürcher Zeitungnak nem csak a Putyin-rendszerről, hanem a Franciaországgal és az Egyesült Államokkal kapcsolatos aggályairól is beszélt.
A Neue Zürcher Zeitungban nyilatkozó pénzügyi szakember szerint számos buborék alakult ki a gazdaságban, ezért megfontoltságra inti a magánbefektetőket. Rogers szerint a központi bankok példátlanul sok pénzt nyomtak a piacba, és még a legfejlettebb országok is hatalmas adósságokat halmoztak fel. Elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos országok kiléphetnek majd az euróövezetből.
